A Szárazberki Református Egyházközség életében hagyománnyá vált az, hogy ilyenkor a gyerekek, ifjak és szülők közösen több délutánt töltenek együtt, amikor alkotnak, tanulnak és élvezik azt, ami már lassan kitöröltetik a mai ember életéből, a közösséghez való tartozást. Az esemény advent első vasárnapja előestéjén kezdődött, amikor az egybegyűlteket a lelkipásztor Ésaiás próféta szavaival köszöntötte: “De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát. A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!” (Ésaiás 9:1-2).
A házigazda abbéli reményét fejezte ki, hogy ameddig ennyi érdeklődő és tettre kész egyháztag jön el a közös karácsonyváró találkozásokra, addig nem kell félnünk attól, hogy körülvesz bennünket a lelki sötétség, hiszen Krisztus pontosan azért érkezett közénk, hogy ezt a fényt életünkkel, imádságunkkal példamutatásunkkal folyamatosan tápláljuk. Nem volt hiábavaló annak idején elindítani ezt a hagyományt, mert akik közel másfél évtizede vallásórások voltak, azok ma boldog anyukákként vannak jelen.
Az idei esemény sem tért el a tavalyitól, hiszen a szervezők elővették az egy esztendővel ezelőtti forgatókönyvet, amelynek pont az volt a lényege, hogy a közösség tagjai semmiképpen se érintkezzenek egymással. Csoportokra osztva, külön helyszíneken alkottak a zöldek, a fehérek, a pirosak, és lila csapatok képviselői, illetve az apukák és legények az udvaron faragták a koszorúalapnak számító fahasábokat, míg az édesanyák és a “szorgoskezű leányok” csapata idén mákos-, diós-, csokis- és rahátos bejglit sütöttek. A tevékenység termékeinek elkészültekor mindenki bemutathatta a saját adventi jelképét.
Szebbnél szebb koszorúk, kopogtatók, díszek készültek, amelyek között helyet kapott egy kis Betlehem is, amelynek alkotói már javában felkészültek, hogy Karácsony éjszakáján megörvendeztessék a falu lakóit. Az első napi foglalkozást követően pizzapartyra került sor, majd igazi csemege érkezett az asztalra: a finomabbnál finomabb bejgli. Az eseménysorozat többi napján az egybegyűltek bibliaórákon, énektanuláson, néptánc- és népdalestéken vehettek részt.
A tevékenységet a Communitas Alapítvány és az Etna Flora Kft. támogatták.